Nyelv választás: Magyar | EnglishFőoldalra | Honlaptérkép
Keresés:

Kapcsolat, szervezet


Általános információk


Kapcsolódó szervezetek


Hír / oldal:  
  [1] [2] [3] [4]  »»


2023.02.01. - A GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának tájékoztatása
- veszélyes anyagokkal végzett munkavégzés biztonságáról.

A mindennapi élet számos területén érintkezhetünk olyan veszélyes anyagokkal, amelyek ártalmasak lehetnek egészségünkre és biztonságunkra. Egyes veszélyes anyagok tűz- vagy robbanásveszélyesek, míg mások egészségkárosító hatásúak lehetnek, a bőr, a légutak, a tüdő, vagy egyéb szervek megbetegedését okozhatják. Esetenként egy-egy veszélyes anyagban, keverékben több veszélyes tulajdonság (fizikai, egészségi vagy környezeti veszély) is kombinálódhat.

A veszélyes anyagok/keverékek felismerésére és biztonságos felhasználására, kezelésére, tárolására a csomagoláson elhelyezett címke, feliratozás, valamint a biztonsági adatlapok információi szolgálnak.     

A vonatkozó  jogszabályok előírják, hogy a munkáltatók kötelesek kémiai kockázatelemzést végezni és ez alapján megfelelő intézkedéseket hozni a kockázatok minimálisra csökkentése érdekében.

Munkavédelmi kérdésben a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályától kérhet tájékoztatást. A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei:  
e-mail: munkavedelem-info@tim.gov.hu, telefon: 06-80/204-292.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Veszélyes anyagokkal végzett munkavégzés biztonsága” témájú szórólapban adunk tájékoztatást.
 

2023-02-01,
Kapcsolódó hírek




2023.02.01. - A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Foglalkoztatási, Foglalkoztatás-felügyeleti és Munkavédelmi Főosztályának tájékoztatása
Álláspályázat!

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal  Foglalkoztatási, Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály munkavédelmi szakügyintéző munkakör betöltésére munkatársat keres.

Az álláspályázat megtekinthető ITT.
 

2023-02-01,
Kapcsolódó hírek




2023.01.31. - A GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának tájékoztatása
- az Mvt. módosítással kapcsolatban érkezett kérdések és válaszok.

2023. január hónapban 7 darab írásos megkeresés, valamint a telefonos zöld számon több kérdés érkezett a Gazdaságfejlesztési Minisztérium Munkavédelmi Irányítási Főosztályához a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Mvt.) 2023. január 01. napjával bekövetkezett változásokkal kapcsolatban. A megkeresések az alábbi kérdésekre vonatkoztak:

A munkavédelmi üzembehelyezést megelőző munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez milyen szakirányú képzettség kell?

Azt, hogy egyes gépcsoportokhoz, termelő berendezésekhez milyen szakirányú végzettség szükséges a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat elvégzéséhez, jogszabály nem határozza meg. Előzetes vizsgálatot az a személy végezhet, aki egyaránt rendelkezik munkavédelmi és megfelelő szakmai kompetenciákat biztosító szakirányú középfokú-, illetve felsőfokú végzettséggel.  Konkrét felvilágosítást a szakképzési intézmények tudnak adni az egyes képzések során megszerezhető szakmai kompetenciákról.

Hogyan kell értelmezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálathoz szükséges szakirányú képzettséget, illetve a munkavédelmi szakképzettséget, mely jogszabály írja körül a szakirányú képzettség fogalmát, és melyik jogszabály definiálja a munkavédelmi szakképzettséget?

Az Mvt. módosítást követően a veszélyes munkaeszközök üzembe helyezésére vonatkozó szabályok tekintetében az időszakos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó régóta hatályos szabályozás szerint kell eljárni.

A szakirányú végzettséget, illetve annak fogalmát jogszabály nem határozza meg. Értelmezésünk szerint egy bizonyos szakmához vagy tevékenységhez előírt szakirányú végzettség az a végzettség, amely az adott álláshely betöltéséhez, a tevékenység végzéséhez a megfelelő szakmai kompetenciákat biztosítja, ez lehet középfokú-, illetve felsőfokú végzettség.


A 21. § (8) bekezdésben foglaltak valóban azt a jogalkotói szándékot tükrözik-e, hogy a hatályba lépés időpontjától kezdődően munkavédelmi szakképesítéssel (a többlet feltétel, a szakirányú képzettség mellett) NE lehessen elvégezni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot?

Az Mvt. módosítását megelőzően az üzembe helyezés utáni időszakos biztonsági felülvizsgálat elvégzésére szigorúbb képesítési követelmények voltak meghatározva, mint az üzembe helyezés előttire. A jogalkotó szándéka az volt, hogy a két szaktevékenység elvégzésének feltételeit szinkronba hozza és a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatnál is előírja a szigorúbb szakmai követelményeket.

Az Mvt. 21. § (8) bekezdése és 23. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot - kivéve a veszélyes technológia esetét - szakirányú képzettséggel és munkavédelmi szakképzettséggel rendelkező személy, vagy jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti.

A munkavédelmi szakképzettség alatt a jogalkotó a középfokú és a felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéseket érti, tehát a veszélyes technológia kivételével a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot és az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú képzettséggel és középfokú vagy felsőfokú munkavédelmi szakmai képesítéssel is el lehet látni.

Veszélyes technológia üzembe helyezése során a szükséges szakirányú munkabiztonsági szakértői engedély mit jelent egy olyan komplex technológiánál, ahol építészet, gépészet, villamos és irányítástechnika, valamint esetleg még beépített emelő berendezés is van? Milyen szakértői jogosultság birtokában lehet munkavédelmi szempontból előzetesen vizsgálni a biztonsági követelmények szempontjából komplex technológiákat?

Az Mvt. módosítást követően a szakirányú munkabiztonsági szakértői engedély tekintetében a korábbi értelmezés nem változik. A módosítást követően a veszélyes technológiák esetén is az időszakos biztonsági felülvizsgálatra vonatkozó régóta hatályos szabályozás szerint kell eljárni, azaz a veszélyes technológia üzembe helyezését, ugyanúgy, mint az időszakos vizsgálatát, szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy végezheti. Azok a munkabiztonsági szakértők, akik ezidáig végeztek időszakos biztonságos felülvizsgálatot komplex veszélyes technológiáknál, azok képesek megcsinálni a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatot.

A szakirányt a szakértői engedély elnevezése tartalmazza, és a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara névjegyzékében regisztrált munkabiztonsági szakértők szinte mindegyike több szakterületre vonatkozó engedéllyel rendelkezik, jellemzően 6-8 területre.

Tervezi-e a jogalkotó, hogy a mentési terv elsősegélynyújtásra vonatkozó tartalma a jövőben munkaegészségügyi feladatként vagy szaktevékenységként kerüljön meghatározásra? Amíg ez nem történik meg, addig a munkabiztonsági szaktevékenységet ellátó szakember a mentési tervből távolítsa el az elsősegélynyújtással kapcsolatos tartalmakat, hiszen ezek összeállításához nem rendelkezik a szükséges kompetenciákkal?

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet 4. § (2) bekezdés ac) és c) pontja alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat közreműködik a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében, továbbá a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

A mentési tervből az elsősegélynyújtására vonatkozó részt a munkavédelmi szakembernek nem kell eltávolítania, annak tartalmát a munkáltató által biztosított foglalkozás-egészségügyi szolgáltató határozza meg.

Mit jelent pontosan a munkavédelmi oktatási tematika fogalom? Milyen részletezettségű dokumentumot szükséges munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenység keretében elkészíteni az ezek ellátására jogosult szakembereknek?

Az oktatási tematika fogalmát, valamint formai és tartalmi elemeire vonatkozó rendelkezéseket az Mvt. nem határozza meg. A munkavédelmi oktatás keretében a munkavállaló az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges elméleti és gyakorlati tudást, az ehhez szükséges szabályokat, utasításokat és információkat ismeri meg. Az oktatási tematikát a munkáltató tevékenysége, az alkalmazott technológia, a munkahely, a munkakörök sajátosságainak figyelembevételével kell elkészíteni. Az oktatási tematika az a dokumentum, amely azokat az általános és speciális elméleti és gyakorlati elemeket foglalja magába, amelyekről a munkavédelmi oktatás során a munkavállalókat oktatni kell.

A munkavédelmi képzéseket lebonyolító oktatási intézmények kompetenciájába tartozik, hogy a képzési és kimeneti követelmények, programkövetelmény alapján olyan képzési programot állítsanak össze, az oktatást olyan tematikával, óraszámban és oktatók bevonásával valósítsák meg, hogy a képzést elvégző, munkavédelmi szakmai képesítést megszerző személy képes legyen az Mvt.-ben meghatározott, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátására, így például az oktatási tematika elkészítésére is. Az oktatási tematika készítése évtizedek óta elterjedt a munkavédelmi szakterületen, már megjelenik például a munkavédelmi előadó programkövetelményében is.
 
További kérdések és válaszok olvashatóak a MUNKAVÉDELMI TANÁCSADÁS/Kérdések-válaszok menüpontjában.

 

2023-01-31,
Kapcsolódó hírek




2023.01.30. - A GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának tájékoztatása
- a munkavédelmi képviselő alapképzésének és továbbképzésének követelményeiről.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 75. §-a alapján a munkavédelmi képviselőnek a megválasztását követő hat hónapon belül 16 óraszámú alapképzést kell elvégeznie. Az alapképzést követően, valamint újraválasztása esetén évente legalább 8 órás továbbképzésben kell részt vennie a munkavédelmi képviselőnek.

A munkavédelmi képviselő alapképzés és továbbképzés megszervezése a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény szerint kontaktórás, távoktatás, illetve zárt rendszerű elektronikus távoktatás formájában valósulhat meg. Az alapképzés és továbbképzés ismeretanyagának minimum követelményeit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter honlapján közzéteszi.

A munkavédelmi képviselő képzések szakmai felügyeletét a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter látja el, amelynek részletes szabályait szabályzatban állapítja meg.

  • A munkavédelmi képviselő alapképzés és továbbképzés képzési követelményei - letöltés
  • Szabályzat a munkavédelmi képviselő alapképzés és továbbképzés szakmai felügyeletéről - letöltés

 

2023-01-30,
Kapcsolódó hírek




2023.01.27. - A GFM Munkavédelmi Irányítási Főosztályának tájékoztatása
- fokozott expozíciós esetek kivizsgálásáról.

Egyes veszélyes anyagoknál (pl. ólom, szerves oldószerek meghatározott csoportja) speciális laboratóriumi vizsgálatokkal (biológiai monitorozás) és zaj esetén hallásvizsgálattal vizsgálható a munkavállalók megnövekedett megterhelését jelző fokozott expozíció.

A fokozott expozíció még nem foglalkozási betegség, csupán annak lehetőségét jelzi. Amennyiben ebben a stádiumban munkáltatói intézkedés történik (az adott anyag szervezetbe való bejutásának lehetőségét, illetve a zajterhelést megszüntetik vagy mérséklik) nem alakul ki foglalkozási megbetegedés.

Az elvégzett laboratóriumi/orvosi vizsgálati eredmények alapján a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa értesíti a munkáltatót a fokozott expozíció tényéről. A fokozott expozíciós eset kivizsgálása a munkáltató kötelezettsége a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa, a munkavédelmi szakember, valamint – ha van – a munkavédelmi képviselő bevonásával, majd a lehetséges okok feltárását követően intézkednie kell az adott expozíció csökkentése vagy megszüntetése és a további fokozott expozíciós esetek megelőzése érdekében.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Fokozott expozíciós esetek kivizsgálása” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

2023-01-27,
Kapcsolódó hírek




2022.12.21. - Tájékoztatás igazgatási szünetről
- 2022. december 22-e és 2023. január 6-a között.

 
 
Mint az közismert, Magyarország Kormánya 2022. december 22-e és 2023. január 6-a között igazgatási szünetet rendelt el a kormányzati igazgatási szervek vonatkozásában. A fentiekből következően ezen időszakban mind a foglalkoztatás-felügyeleti, mind a munkavédelmi hatóságnál szünetel a munkavégzés, a jelzett időszakban a hatóságunk ingyenes (zöld) telefonszámai nem üzemelnek. Tájékoztatjuk a tisztelt érdeklődőket, hogy a hatósági nyilvántartásból való törléssel kapcsolatos határozatok meghozatalára 2023. január 9. napját követően kerül sor, mivel az igazgatási szünet időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy azon hatósági nyilvántartásba bejegyzett munkáltatók adatai, amelyek esetében a 2 éves nyilvánosságra hozatali határidő az igazgatási szünet időtartama jár le, az adott határozathoz kapcsolódó lejárati napon automatikusan törlésre kerülnek majd ebben időszakban is.
 

2022-12-21,
Kapcsolódó hírek




2022.12.21. - A Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály tájékoztatása
- a be nem jelentett munkáról, azaz a feketemunkáról és annak hátrányairól.

A be nem jelentett munkavégzés hátrányos következményei rövid és hosszú távon is jelentkeznek, melyek érintik a munkavállalók társadalom-, nyugdíjbiztosítási viszonyait, munkavégzési körülményeit, foglalkoztatási jogait, munkahelyi biztonságát valamint élethelyzetét. A bejelentés nélkül foglalkoztatott munkavállalók számára nem mindig nyilvánvalóak a negatív hatások, vagy felülírják azokat a rövid távú anyagi előnyök. Emiatt a feketemunka megjelenési formáinak, hátrányainak ismerete kiemelten fontos a munkavállalók jogtudatos magatartásának fejlesztése érdekében.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszony munkaszerződéssel jön létre. A felek által aláírt, lényeges tartalmi elemeket magában foglaló, írásban megkötött munkaszerződés és az állami adóhatósághoz - a tényleges munkaidőnek megfelelően - bejelentett jogviszony az alapja a jogszerű foglalkoztatásnak. Rendezett jogviszonnyal biztosítható a munkavállalók jogi biztonsága, valamint a jogszabályokban előírt munkajogi kötelezettségek teljesítése és a jogok érvényesítése.    

A munkavállaló a https://magyarorszag.hu/ portálon keresztül belépve a https://ugyfelkapu.neak.gov.hu/oepu/keret.jsp felületen a biztosítotti jogviszonyát lekérdezheti, meggyőződhet arról, hogy foglalkoztatója teljesítette-e bejelentési kötelezettségét. Jogsértés észlelése esetén panasszal fordulhat a foglalkoztatás-felügyeleti hatósághoz, a www.kormanyhivatal.hu és a https://mvff.munka.hu honlapon található elérhetőségeken.

A GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült ismertetőben tájékoztatást adunk a be nem jelentett munkáról és annak hátrányairól.  

A be nem jelentett munka, azaz a feketemunka és annak hátrányai - letöltés.
 

2022-12-21,
Kapcsolódó hírek




2022.12.21. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- munkahelyi zajexpozíció csökkentése témájú ismeretekről.

A munkahelyeken előforduló, a tevékenységből és a munkakörnyezetből származó zaj veszélyforrásnak minősül, ami intenzitásától, időtartamától és frekvencia spektrumától függően ártalmas lehet az emberi szervezetre. Kellemetlen, zavaró érzetet keltenek, a munkavállaló munkáját, tevékenységét, nyugalmát zavarják, kedvezőtlen (élettani, pszichés és idegrendszeri) hatásokat válthatnak ki, a hallószervet károsíthatják, valamint a figyelem és teljesítmény csökkenése révén a balesetek bekövetkezését is elősegíthetik.

Jelentős zajexpozíció fordul elő kiemelten a gépgyártás, a fém-megmunkálás, az asztalos- és  bútoripar, építőipar, a mező- és erdőgazdálkodás (fakitermelés) és a textilipar területén.

A munkahelyi zajexpozíció a dolgozókat érő megterhelések körébe tartozik, így erre vonatkozóan is el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére és biztonságára.

A részletes előírásokat a munkavállalókat érő zajexpozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII.22.) EüM rendelet tartalmazza.  A fokozott figyelmet igénylő munkavégzésre vonatkozó speciális követelményeket a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet szabályozza.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Miért kell csökkenteni a zajexpozíciót? - letöltés
 

2022-12-21,
Kapcsolódó hírek




2022.12.21. - A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt tájékoztatása
- „Feketén-fehéren” munkajogi interaktív kisfilmről.

A GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt által interaktív munkajogi filmsorozatban fejleszthetik tudásukat a nézők és ismerhetik meg a foglalkoztatási szabályokat. Az alapismereteket közvetítő filmek a munkaügyi tájékozottság és tudatosság fejlesztése érdekében készültek és a Facebook „Legyen oké a munka” oldalon jelentek meg.

A sorozat szórakoztató filmjei mellett a „Feketén-fehéren” című realista kisfilm a bejelentett foglalkoztatás és a feketefoglalkoztatás hatásait, annak különbségeit mutatja be egy család életében.  

A be nem jelentett munkával, azaz a feketemunkával érintett munkavállalókat munkájuk során illetve különböző életszakaszaikban, élethelyzeteikben olyan negatív hátrányok érhetik, amelyek nemcsak rövid távon a hétköznapi életükre, hanem hosszú távon további sorsukra is kihat.  

Az egészséges és biztonságos munkakörülmények hiánya, foglalkoztatáshoz kapcsolódó jogok elvesztése, bérkifizetés bizonytalansága, alacsony munkahelyi biztonság, nyugdíjra való kihatás, kiszámíthatatlanság, mind olyan hátrányok, amelyekkel a munkavállaló a be nem jelentett munkavégzés esetén szembesülhet.  

Az egyedi megoldással készített filmben a néző irányíthatja a történet menetét és összehasonlíthatja a jogszerű és jogszerűtlen foglalkoztatás hatásai közötti különbségeket és értékelheti azokat.  

A film az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/feketenfeheren/

A sorozat első filmje „A legpengébb jelölt” az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/legpengebbjelolt/
 
A sorozat második filmje a „Jogtudatos kismamák” az alábbi linken érhető el:
https://kampany.munka.hu/kampany/jogtudatoskismamak/

A projektről bővebben tájékozódhat a  https://mvff.munka.hu/ honlapon a GINOP-5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 aloldalon https://mvff.munka.hu/index.php?akt_menu=565, valamint a Kampány menüpontban a https://kampany.munka.hu/kampany/ elérhetőségen.
 

2022-12-21,
Kapcsolódó hírek




2022.12.20. - A Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály összefoglaló jelentése
- az építőipari ágazatban működő munkáltatók foglalkoztatási gyakorlatának célvizsgálatáról (2022. október 10-28.)


Az Összefoglaló jelentés letöltése.
 
2022-12-20,
Kapcsolódó hírek




2022.12.20. - A Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály jelentése
- a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság 2022. III. negyedévi ellenőrzési tapasztalatairól.

A Jelentés letöltése.
 
2022-12-20,
Kapcsolódó hírek




2022.12.19. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- az egyéni védőeszközök juttatásának szabályozásáról.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében elsődleges feladat a kollektív műszaki védelem kialakítása, a veszélyes technológia helyett veszélytelen vagy kevésbé veszélyes alkalmazása, illetve munkaszervezési intézkedés megtétele. Mindezek mellett a megfelelő egyéni védőeszközök biztosítása és használata is nélkülözhetetlen. Az egyéni védőeszközök hiánya vagy nem megfelelő védelmi képessége esetén a munkavállaló hamis biztonsági érzetben illetve védelem nélkül maradhat.

Számos esetben az egyéni védőeszköz biztosítása és használata a balesetek megelőzésének első számú lehetséges módja, például a fej védelme építőipari munkáknál, légzésvédő eszköz használata egyes növényvédő szerek felhasználásakor, vagy kontakt hőhatással járó acélipari-, öntödei munkáknál a hőálló védőkesztyű használata.

A munkatevékenységekre, munkavégzési helyzetekre az egyéni védőeszközök előírásait a hatályos jogszabályok és érvényben lévő szabványok határozzák meg a szabályozási tárgykörükhöz tartozóan.

Munkáltatói kötelezettség, hogy a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni őket, illetve a használatukat meg kell követelni. Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg, a védőeszközt ingyenesen biztosítja és a rendeltetésszerű használatot köteles ellenőrizni.

Az előírásokról a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében aktualizált „Az egyéni védőeszközök és munkaruha juttatásának szabályozása” témájú kiadványban adunk tájékoztatást. További tájékoztatás a https://mvff.munka.hu honlap Egyéni védőeszköz menüpontjában érhető el.

Az egyéni védőeszközök és munkaruha juttatásának szabályozása - letöltés.
 

2022-12-19,
Kapcsolódó hírek




2022.12.16. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter által jóváhagyott jelentés a nemzetgazdaság 2021. évi munkavédelmi helyzetéről.

Jelentés a nemzetgazdaság 2021. évi munkavédelmi helyzetéről.
 
2022-12-16,
Kapcsolódó hírek




2022.12.13. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály összefoglaló jelentése
- a Kézi és gépi anyagmozgatási tevékenységek munkavédelmi célvizsgálatáról (2022. március 15. - június 30.)

Az Összefoglaló jelentés letöltése.

2022-12-13,
Kapcsolódó hírek




2022.12.13. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban témájú ismeretekről.

A belélegezhető kristályos szilícium-dioxid olyan munkakörnyezetben fordulhat elő, ahol szilícium-dioxid tartalmú anyagok (pl. tégla, beton, csempe) vágása, törése, zúzása, fúrása, csiszolása vagy szemcseszórás során szállópor képződhet.

A szilícium-dioxid belégzése a szükséges megelőző intézkedések hiányában olyan súlyos egészségkárosító hatásokkal járhat, mint például a szilikózis, a krónikus obstruktív légúti betegség (COPD), illetve a tüdőrák.

A foglalkozási megbetegedések megelőzése céljából a munkáltatónak el kell végezni a kockázatértékelést és megelőző intézkedéseket kell hozni a munkavállalók egészségvédelmére.

A megelőző intézkedésekre és a kockázatkezelésre vonatkozó részletes előírásokat a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet és a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet tartalmazza.

Az ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készült „Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Belélegezhető kristályos szilíciumdioxid expozícióból származó kockázatok az építőiparban - letöltés.
 

2022-12-13,
Kapcsolódó hírek




2022.12.12. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály felhívása
- Fokozottan ügyeljünk a téli munkavégzés veszélyeire!

Az elkövetkezendő napokban tapasztalható átlagosnál hidegebb időjárás miatt fokozottan ügyeljünk az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre, a téli munkakörülményekből fakadó egészségi ártalmak megelőzésére. A tartós hideg időjárás miatt fokozottan jelentkezhetnek a hidegben történő munkavégzés egészségi és biztonsági kockázatai is, ezért mind a munkavállalók, mind a munkáltatók fokozottan ügyeljenek a téli munkakörülményekből fakadó kockázatokra.

A hideg munkakörnyezetben végzett munka veszélyét elsősorban a szövetek helyi lehűlése (főként a végtagokon, orron, fülön), illetve az ebből következő diszkomfort és fagyási sérülések jelentik. A hideg hatására érösszehúzódás, érszűkület alakul ki a hidegnek kitett területeken. Ez a védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel is járhat, ami akár fagyási sérülésekhez is vezethet. A rendkívül hideg környezet fáradtságot okozhat, fokozhatja a végtagok remegését, valamint csökkentheti a kéz szorítóerejét, mindezek hozzájárulhatnak a balesetveszélyes helyzetek kialakulásához is.

A hideg munkakörnyezet kedvezőtlen hatásai miatt elsősorban a szabadban végzett fizikai munka (pl. fakitermelés, építőipari kivitelezési tevékenység, útépítés, útburkolás, úttisztítás, szemétszállítás, állattartó telepeken végzett munka) során kell különös gondot fordítani a munkavállalók védelmére. A szélsőségesen hideg időjárási körülmények között a munkavégzés megfelelő védelem hiányában a hőegyensúly felborulása miatt fokozatosan kimerüléshez és ún. hidegártalmak kialakulásához vezethet.

A pihenőidőt a környezethez képest melegebb (lehetőleg fűtött, komfortzónába eső), megfelelő ülőalkalmatossággal ellátott pihenőhelyen töltsék el a munkavállalók.

A hideg elleni védőeszköz, védőruha (pl. meleg sapka, téliesített védőkabát vagy védőmellény, hideg elleni védőkesztyű, bélelt munkavédelmi bakancs stb.) biztosítása is szükséges, közúti forgalom mellett, mozgó gépjárművek környezetében végzett munkák esetén jól-láthatóságot biztosító mellénnyel, fényvisszaverő csíkokkal történő kiegészítéssel.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ez élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők legyenek fokozott figyelemmel a havas, jeges, csúszós útviszonyokra.

A nyílt égésterű gázkészülékek (pl. propán-bután palackkal üzemelő „szieszta kályhák", hősugárzók) nem alkalmazhatók közvetlen természetes szellőzés nélküli helyiségben, illetve alvás, pihenés céljára is szolgáló helyiségben, valamint a gépjárművek belső terében! Az égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezések szabálytalan használata minden évben több halállal végződő mérgezés előidézője. A tragédiák a szabályok betartásával és megfelelő elővigyázatossággal megelőzhetők lennének. Mindig legyen mobiltelefon a munkaterületen, ha segítséget kell hívni!

A munkavédelmi tanácsadás elérhetőségei: e-mail: munkavedelem-info@gfm.gov.hu; telefon:+36 80 204 292 zöld szám.

>> Részletek, a felhívás letöltése.
 
2022-12-12,
Kapcsolódó hírek




2022.12.08. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- az Országos Munkavédelmi Bizottság 2022. november 25-i plenáris üléséről.

Tájékoztatás az Országos Munkavédelmi Bizottság 2022. november 25-i plenáris üléséről, mely a GINOP-5.3.7 projekt finanszírozásával valósult meg.

2022-12-08,
Kapcsolódó hírek




2022.12.06. - A Foglalkoztatás-felügyeleti Irányítási Főosztály összefoglaló jelentése
- a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzéséről (2022. június 20. - július 8.)


 
Az Összefoglaló jelentés letöltése.
 

2022-12-06,
Kapcsolódó hírek




2022.12.01. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- általános munkavédelmi tájékoztatóról a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők részére.

Munkavédelmi szempontból a mezőgazdaság az egyik legveszélyesebb ágazat a baleseti veszélyforrások és az egészségkárosító kockázatok lehetősége miatt, melyet a baleseti adatok is alátámasztanak.

A megelőző munkavédelmi intézkedések előfeltétele a mezőgazdasági tevékenységek veszélyeinek felmérése és a kockázatok értékelése.

Az adott munkatevékenységből és munkakörnyezetből következően különféle veszélyekkel, veszélyforrásokkal és veszélyhelyzetekkel kell számolni a mezőgazdasági munkák során.

Az alkalmazott munkaeszközök meghibásodása, a technológia hiányossága, az erő- és munkagépek veszélyessége, az állatokkal és különféle növényekkel, agrokémiai anyagokkal való érintkezések és további tényezők által a munkavállalók fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai hatásoknak vannak kitéve.   

A biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezeti feltételeinek biztosításával, a jogszabályokban előírt intézkedésekkel a balesetek és egészségkárosodások megelőzhetők.

A mezőgazdaságot érintő legfontosabb jogszabályok, szabványok jegyzéke a kiadványban, valamint témakörönként a https://mvff.munka.hu/index.php?akt_menu=532 elérhetőségen megtalálható.  

A vonatkozó munkavédelmi ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében aktualizált „Általános munkavédelmi tájékoztató a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedők részére” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.
 

2022-12-01,
Kapcsolódó hírek




2022.11.24. - A Munkavédelmi Irányítási Főosztály tájékoztatása
- Munkabaleseti kisokos vállalkozóknak témájú ismeretekről.


 

A munkakörnyezet károsító hatása  különféle formákban jelenhet meg a szervezett munkavégzés során. A hiányosságok, szabálytalanságok, veszélyes körülmények és a szabálytalan cselekvések baleset bekövetkezéséhez vezethetnek.

A statisztikai adatok alapján 2022. év I. félévében a munkabalesetek száma megközelítette a 10 ezret, melyből 38 halálos kimenetelű munkabaleset volt. (Forrás: Munkavédelmi Irányítási Főosztály Tájékoztató a munkabalesetek alakulásáról a feldolgozott munkabaleseti jegyzőkönyvek alapján 2022. I. félév).  

A munkabalesetek megelőzése és a hatékony munkavédelem humánus szempontok miatt elsődleges feladat, mely egyben munkáltatói, munkavállalói és össztársadalmi közös érdek is.

A munkabalesetek és a foglalkozási megbetegedések bejelentésével, kivizsgálásával és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségeket a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) VI. fejezete, valamint az Mvt. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII.26.) MüM rendelet előírásai tartalmazzák.

A vonatkozó ismeretekről a GINOP- 5.3.7-VEKOP-17-2017-00001 azonosító számú  „Jogszerű foglalkoztatás fejlesztése” elnevezésű kiemelt projekt keretében készített „Munkabaleseti kisokos vállalkozóknak” témájú kiadványban adunk tájékoztatást.

Munkabaleseti kisokos vállalkozóknak
 

2022-11-24,
Kapcsolódó hírek



Archívum


Gazdaságfejlesztési Minisztérium
Munkavédelem
Foglalkoztatás-felügyelet
Postacím: 1440 Budapest, Pf.: 1.

E-mail:
munkavedelmi-foo@tim.gov.hu
foglalkoztatas.felugyeleti-foo@tim.gov.hu